Az üveg dicsérete

Az 1900-as évek közepén, nagyjából egy időben a világ több

táján újfajta módon kezdtek el a művészek az üveggel kísérletezni. A

mozgalomnak több neve is lett: New Glass vagy Studio Glass, vagy francia

nyelvterületen verre nouveau vagy verre d’atelier.

Gopcsa Katalin

–

A magyar üvegművészek sikeresek, mert zseniálisak, ügyesek, és sok

érdekes dolgot csinálnak nagyon magas színvonalon – mondta Gopcsa

Katalin művészettörténész. – Magyarországon Z. Gács György és – a

szobrászat területéről – Schaár Erzsébet és Vilt Tibor kezdett

kísérletezni az üvegek alkotta szobrászi térrel. Nyomukban azóta már

több generáció is mestere lett ennek a kaméleonszerűen viselkedő

varázslatos anyagnak, amely másképp viselkedik narancsvörösen izzó,

folyékony állapotban, és ismét másként megszilárdulva, mereven:

törékenyen lebegő üveglapként és nehéz struktúrákat hordozva.

–

Magyarországon és a nagyvilágban az 1960-as években kezdődött egyfajta

„mozgás”, amikor az emberek és a művészek rájöttek, hogy az üvegből nem

csak használati tárgyat lehet létrehozni. A kortárs

üvegművészet-történet a stúdióüveg mozgalom kezdetét 1962-höz kapcsolja,

amikor Harvey Littleton és Dominic Labino beindították saját hutájukat,

majd tanítványaik kirajzottak a nagyvilágba. A magyar üvegművészek

olyan életműveket hoztak létre, amelyeket a legnagyobb rangot jelentő

európai fórumokon, valamint Amerikában, Japánban és szerte a világban

számon tartanak. A világ legzseniálisabb művészei közé tartoznak.

Az

üveg Veszprém megye múltjában is nagy szerepet játszott. A Bakonyban

üveghuták működtek, a több évszázados hagyomány egy ma is jelesül működő

üveggyár tevékenységében folytatódik. Immáron húsz éve, hogy az ajkai

üveggyár beengedte falai közé a kísérletezni vágyó művészeket: az ajkai

szimpozionon 1990-ben készült művek képezték a veszprémi múzeum kortárs

üveggyűjteményének alapját. Az akkori múzeumigazgató, Praznovszky Mihály

sokrétű kapcsolatokkal is megteremtette mindehhez az alapokat.

–

A sikeres ajkai szimpozion húsz éves évfordulója volt az egyik ok, hogy

most rendeztük meg a kiállítást – hangsúlyozta a művészettörténész. –

Ezen túl azóta is olyan kvalitásos művek kerültek a múzeumba, hogy úgy

éreztük, eljött az ideje megmutatni: létezik a múzeumban egy jelentős

kortárs üvegművészeti gyűjtemény. Azóta tovább gyarapodott a gyűjtemény:

a több mint ötven művész objektjei, üvegképei sokfajta tendencia

formavilágát jelenítik meg.

–

Az Üvegvilág kiállítás két részből áll: bemutatja az üvegkészítés

múltját és a kortárs művészek alkotásait. Az első részben meg lehet

ismerni az ajkai üveggyár gyártási folyamatát és az ahhoz szükséges

eszközöket. Vannak üvegemlékek a római és az avar korból is, de

néprajzi, szakrális, nem szakrális és paraszti üvegek is szép számban

láthatók a tárlaton. Ez mind egy kortárs anyaggal zárul, ami megjelenik a

kiállítás másik részében is.

–

A hazai művészeti szcénában Munkácsy és Ferenczy-díjjal ismerik el a

kiváló teljesítményű szobrászok és üvegművészek munkásságát. A Veszprém

Megyei Múzeumi Igazgatóság gyűjteményében a legtöbb így számon tartott

alkotó műve szerepel. Az a néhány művész, akinek munkája még nem

gyarapítja a gyűjteményt, szívesen adott kölcsön a kiállításra – mondta

el Gopcsa Katalin.

Az Üvegvilág című kiállítás november 15-ig tekinthető meg a Laczkó Dezső Múzeumban.